Get Adobe Flash player

Az intézményes kisgyermekellátásról, annak előnyeiről, hátrányairól rengeteg hit és tévhit kering. A témáról mindenkinek van véleménye és szülők, nagyszülők, szakemberek pro- és kontra érvelnek a bölcsődei ellátás ellen, vagy éppen amellett.

A következőkben összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket, véleményeket és dilemmákat a témában.

 

Igaz-e, hogy: "A BÖLCSŐDE  KÁROS A  GYERMEK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉRE."

Ezt a kérdést nem is a gyermek, hanem a család oldaláról közelíteném meg. Tény, hogy bölcsődére, illetve a napközbeni gyermekellátás más formáira,  nem elsősorban a kisgyermeknek, hanem a családnak van szüksége. Ha a család működése ettől gördülékenyebb, az anya kiegyensúlyozottabb, azzal a kisgyermek is „jól jár”. Vannak olyan élethelyzetek, amikor az anya munkavállalása, vagy a család szociális hátteréből adódó egyéb okoknál fogva, valami módon napközben pótolnunk kell a szülői gondoskodást. Egy norvég kutatásra tudnék hivatkozni, amely arra a következtetésre jutott, hogy a jó minőségű napközbeni ellátás (ez alatt értsd: jól képzett, empatikus stáb, kidolgozott pedagógiai struktúra) javítja a kisgyermek értelmi és társas készségeit. Azt is kimutatták, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek élvezik a legtöbb előnyét a jó színvonalú szolgáltatásoknak.

Fontosnak tartom tehát hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen korú kisgyermekről beszélünk, milyen családi háttérről, illetve milyen minőségű gyermekellátásról. A bölcsődei ellátásban dolgozó szakemberek a 0-3 éves korosztályra vonatkozó sokrétű szakértelemmel rendelkeznek és a gyermek egyéni fejlődési ütemét figyelembe véve, a családdal szorosan együttműködve, fokozatosan kapcsolódnak be a gyermek életébe. A lehetőségeinkhez képest olyan, családhoz hasonló, meleg, biztonságot nyújtó környezet megteremtésére törekszünk bölcsődéinkben, ahol a kisgyermek biztonságban érezheti magát. A kis csoportlétszám, a korosztály fejlettségi szintjének megfelelő játékok, a napirend, a siettetés nélküli beszoktatás, a saját kisgyermeknevelő rendszer szintén a gyermek biztonságérzetének erősítését szolgálják.  Bizton állíthatom, hogy az intézményi keretek adta lehetőségek figyelembevételével, a pécsi kisgyermekek magas szakmai színvonalú ellátásban részesülnek bölcsődéinkben.

 

Igaz-e, hogy: "A BÖLCSŐDÉBE JÁRT GYEREKEK SOKKAL JOBBAN BOLDOGULNAK KÉSŐBB AZ ÉLET DOLGAIBAN."

Ahogy az előzőekben is utaltam már rá, nagyon nehéz általánosságban  nyilatkozni az ilyen felvetésekkel kapcsolatban. Minden gyermek egyedi, egyszeri és megismételhetetlen. Minden gyermek más és más családi közegből, más és más életkorban és fejlettségi szinten jut el a bölcsődéig. Az, hogy a kisgyermek hogyan éli meg a nem családjával töltött időt, az nagyon sok tényező függvénye. Ma már elfogadott és bizonyított tény, hogy az élet első éveiben a legintenzívebb az idegrendszer fejlődése, és ekkor alapozódik meg az a képességstruktúra, amely a későbbiekben is  jellemző lesz a gyerekre. A szülők - a különböző életkorokban megkezdett intézményi segítséggel - ebben a korai időszakban alapozhatják meg minden területen gyermekeik fejlődését. A testi és mentális egészség, a jó kognitív képességek, az érzelmi jóllét és szociális kompetenciák együttesen építik fel a sikeres felnőtt életét. Sokaknak a  bölcsőde  az első közösségi színtér, ahol a gyermek életébe „külső szereplők” is belépnek, és itt kell megtanulniuk kapcsolatba lépni más hasonló korú gyerekekkel, itt tanulnak meg kötődni és megbízni családon kívüli felnőttekben is. Azonban a szülőknek is ez az első olyan pont, ahol bizonyos mértékig el kell, hogy engedjék gyermeküket, meg kell bízniuk egy másik személyben, akire napközben gyermeküket bízzák. Ez az esemény, mondjuk úgy új helyzet, félelemmel, bizonytalansággal, sokszor tudatos, vagy tudattalan bűntudattal is párosulhat. Nagyon fontos, hogy mire a kisgyermek elkezd beszokni az intézménybe, a szülő tudja elfogadni saját döntését, miszerint gyermeke nevelését-gondozását innentől intézményi segítséggel oldja meg. A szülő hozzáállásától, szakembereinkbe helyezett bizalmától nagyon sok függ, hiszen egy 3 év alatti kisgyermek még nem tudja maga értékelni a körülötte zajló eseményeket, így az anya arca, érzései, tudatos, vagy tudattalan megnyilvánulásai jelentik az iránytűt számára. A bölcsődei beszoktatás ideje alatt, ezért komoly hangsúlyt fektetünk a család, a szülők nevelési attitűdjének, az adott anya és kisgyermek kapcsolatának megértésére, hiszen a későbbiekben ez lesz az elsődleges tájékozódási pont a gyermek viselkedésének megértésében. Bár egy neves pedagógiai irányzat – mottójával kell élnem, de nem a gyereket, hanem a családot vesszük fel az intézménybe.

A konkrét felvetésre reflektálva annyit tudok mondani, hogy a bölcsődébe járás még nem feltétlenül jelenti a jobb alkalmazkodási készséget, jobb társas kapcsolatokat a későbbiekben. Azonban az, ha a gyermek törődő, érzékeny, válaszkész környezetben - jól éli meg a családon kívüli élet első lépéseit, az a jövőben mindenképp egyfajta bizalmat, biztonságérzetet jelenthet, az élettel, a változásokkal és az új kihívásokkal szemben, mind a gyermek, mind a szülők számára. Annyit minden túlzás nélkül elmondhatunk, hogy a nagyobb létszámú óvodai csoportba könnyebben illeszkednek be a „bölcsődét megjárt” kisgyerekek.

 

Igaz-e, hogy: "A BÖLCSŐDÉKBEN CSAK GYEREKFELÜGYELET VAN, NEVELŐ MUNKA NEM FOLYIK."

A  mi munkánk megbecsültsége messze alulmarad más korosztályok nevelőinek, pedagógusainak elismerésétől, így sajnos nem ritka, hogy olyan vélekedéssel találkozunk, ami valamiféle „gyermekmegőrzőként” tekint a bölcsődei ellátásra. Világviszonylatban is megfigyelhető, hogy a növekvő női munkavégzés okán, egyre korábban, egyre több időt töltenek a gyerekek  nem-szülői gondozásban, valamilyen napközbeni ellátási formában azért, hogy mindkét szülő tanulhasson, dolgozhasson. A bölcsődei ellátás modern felfogásában, a szolgáltatás funkciója már nemcsak a szülők munkavégzésének támogatása, hanem a gyermekek egészséges fejlődésének segítése, jóllétének biztosítása, a szocializáció, a közösségi létre való felkészítés, az esélykiegyenlítés, és esetenként a környezeti kockázati tényezők felismerése és kezelése is. Sokszor hallom kolléganőktől, hogy a szülők azt mondják: „Milyen jó magának, egész nap csak a gyerekekkel játszik.” Valóban. A 0-3 éves korosztály számára a legfejlesztőbb tevékenység a saját maga által választott és vezérelt  szabad játék.  A kisgyermeknevelők feladata azonban az, hogy a gyermek által kezdeményezett és irányított, szabad játék tevékenységbe, a gondozási folyamatokba, az adott nap történéseibe ágyazottan nyújtson mintát, tapasztalatokat, élményeket a gyermek számára. A kisgyermeknevelő nem oktat formális módon,  nem tart foglalkozást,  ének, magyar vagy torna órát – hiszen a korosztálynak még nem erre van szüksége -  hanem  a gyerekek hangulatához, az általuk kezdeményezett játék által  nevel. Több bölcsink rendelkezik tornaszobával, alkotószobával, a gyerekek sokféle tevékenység közül választhatnak, kipróbálhatják a különböző anyagokkal való foglalatosságot. Kodály országa lévén kiemelten kezeljük a zenei nevelést, támogatjuk kisgyermeknevelőink zenei képzését, a népi gyermekjátékok, mondókák és énekek hozzátartoznak mindennapjainkhoz.  Hiszünk a szabad levegőn való tartózkodás testet és lelket fejlesztő hatásában, maximalizálni igyekszünk a kinn tartózkodás idejét. Nem tudom sikerült-e érzékeltetnem, hogy milyen tudás és tudatosság kell ahhoz, hogy mindez működni tudjon. A bölcsődei szakma ma már nem „dadusokból”, „gondozónőkből” áll, hanem felsőfokú végzettséggel rendelkező, speciálisan a 0-3 éves korosztály nevelési szükségleteire kiképzett szakemberekből. A kisgyermeknevelők napi munkáját intézményünkben pszichológusdietetikus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus segíti. A napközbeni gyermekellátás semelyik más területén nem találkozunk olyan magas szakmai standardokkal, mint a bölcsőde vonatkozásában. A pécsi bölcsődehálózat vezetőjeként azon dolgozom, hogy esztétikus környezetben, a családi meleg közeghez hasonlóan segíthessük a kisgyermekeket a közösségi lét első lépéseinek megtételében.

 

Igaz-e, hogy: „ÚGYSEM FÉR BE A GYEREK, BÖLCSŐDÉRŐL NE IS ÁLMODJ!”

Ez a tévhit meglátásom szerint egyrészt a férőhelyek korlátozott számára, másrészt a térítési díj bevezetésére vonatkozik. Intézményünk bölcsődéi  678 férőhelyen 10 bölcsődei intézményben a város minden pontján elérhető, jól megközelíthető módon biztosítják szolgáltatásaikat. A férőhelyek számának elégsége, vagy elégtelensége sok tényező függvénye, de elsődlegesen a születések számától és a női munkavállalás esélyeitől függ.

A pécsi bölcsődék nagy része jelen pillanatban is rendelkezik üres férőhelyekkel, ahova várjuk a jelentkezőket. Annak ellenére, hogy tavasszal tartunk hivatalos beiratkozást, a bölcsődei beíratás egész évben folyamatos. Amennyiben az adott intézmény esetleg már nem tud fogadni gyermeket, tud további üres férőhellyel rendelkező bölcsődét javasolni a szülőknek, az általuk preferált városrészben. A kérdés másik fele a gondozási díj, amit Pécs is bevezetett a tavalyi évtől kezdődően. A bölcsődei ellátás díja 669 forint/nap, amiből 250 forint a gondozási díj és 419 forint az étkezés díja. A tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő, vagy  három vagy több gyermeket nevelő családok csak az étkezési díj 50 százalékát kell gyermekük ellátásáért megfizessék és agondozás számukra ingyenes. Továbbá azok a családok, amelyek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, szintén ingyenesen vehetik igénybe a napközbeni ellátást. Tehát meglátásom szerint mindenki számára megfizethető és elérhető ez az ellátási forma. Még annyit talán a témához, hogy az is tévhit, hogy csak és kizárólag munkáltatói igazolás birtokában fogadunk gyermeket, hiszen háziorvos, más szociális intézmény javaslatára, a család, az anya „egyéb méltányolható élethelyzete”, alapján is vehetünk fel gyermeket intézményeinkbe. Az azonban valóban igaz, hogy csak pécsi bejelentette lakcímmel rendelkezőket fogadhatunk. Továbbá fontos tudni, hogy bölcsődéink nem csak egész napos ellátást, hanem alkalmankénti gyermekfelügyeletet, játszóházat is biztosítanak a pécsi családoknak, ami segít az egyéni igényekhez igazítani a szükséges intézményi segítség formáját és mértékét.

 

Igaz-e, hogy: "ELTÉRŐ FEJLŐDÉSŰ GYERMEKET NEM TUDNAK FOGADNI ÉS MEGFELELŐEN ELLÁTNI A BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEK."

Intézményeinkben teljes integrációban látunk el sajátos nevelési igényű kisgyermekeketés tartósan beteg gyermekeket is. Az SNI gyerekeket fogadó bölcsődei csoportok kisgyermeknevelői közül sokak gyógypedagógiai asszisztens képesítéssel is rendelkeznek. A Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusai kijárnak intézményeinkbe és a kisgyermek által megszokott környezetben  fejlesztik az érintett gyerekeket.Jelenleg 5 bölcsődénk rendelkezik azokkal a tárgyi feltételekkel, amelyek erre alkalmasak (Módszertani, Kicsi Kék, Fészek, Zöldliget, Kiskuckó Bölcsik). A tartósan beteg gyerekek fogadására is, lehetőséget biztosítunk: a diabéteszes, vagy ételallergiában szenvedő gyerekek speciális étrendjének megfelelő étkeztetést is kérhetnek a szülők, melyet az Uránvárosban működő Cseperedő Bölcsődénk biztosít. A Fészek Bölcsődében, - a TB által támogatott – gyógyúszásra van lehetőség. A felsőléguti betegségek megelőzésére, kezelésére a kertvárosi Kicsi Kék Bölcsődénk sószobája nyújt segítséget a legkisebbeknek.

Záró gondolatként annyit szeretnék még kiemelni, hogy nem célunk senkit sem a bölcsődei ellátás igénybevételére bíztatni, hiszen, akiknél ez megoldható, ott a családi közeg  ideális a 3 év alatti gyerekeknek. Azonban szeretnék megnyugtatni, arról is mindenkit, hogy a bölcsőde segítheti a család harmonikus működését, hisz felkészült szakemberekkel és rugalmas szolgáltatási struktúrával állunk a családok rendelkezésére.

 

Copyright © www.kszipecs.hu